A történelmi Magyarország, a Kárpátok övezte föld, Európa közepe. Minden 

oldalról jól védhető, természetes határokkal övezett. Tökéletes földrajzi és 

gazdasági egység.

Sokak szerint Magyarország határait nem is az emberek húzták meg, hanem maga az Úristen alkotta. A magyarok hiszik ezt, és tudván tudják, 

hogy 1920-ban a Trianonban erőszakkal és csalással létrehozott békediktátum 

érvénytelen.

 Pár éve Romániában, az Ojtozi-szorosnál egy nénikével beszélgettem. 

Ott lakott a hágón:

"Tudja kedveském, amíg világ a világ, a magyar határ mindig itt lesz a Kárpátok gerincén.”

 

        A feldarabolt Magyarország

 

 Magyarország nemzetiségei

Magyarország évszázadokon keresztül védelmezte Nyugatot, óvta az európai 

kultúrát a tatárdúlástól, a török pusztítástól. Végül keserűen kellett 

tapasztalnia, hogy saját magyar halottjai helyét a szerbek, a románok és a tótok foglalták el.

Európa meg az I. világháborút lezáró békediktátum „hálából” e népeknek ajándékozta azokat a területeket, melyekért a magyarok a véröket ontották. Magyarországot „megbüntették”, mert elhanyagolta az egyesítést, és 

hagyta a saját földjén a nemzetiségeit szabadon fejlődni.

Ha valóban elnyomta volna őket, mint ahogy állítják a szomszédaink, nem lennének trianoni határok, s oly nagy lenne hazánk, mint pl. Franciaország.

Magyarországnak az idegenekkel való bánásmódját I. István határozta meg:

„A vendégnek és az idegennek adj helyt országodban! Hagyd meg nyelvöket, 

szokásaikat, mert gyenge és törékeny az ország, amelynek csak egy nyelve és 

azonos szokásai vannak!”

István király ültette el azt a magot, amely ezer év múltán Trianon fájává 

terebélyesedett, mert a menekültként érkezett és befogadott nemzetiségek az I. világháború után ádáz dühvel vetették magukat hazánkra.

A románok a XII. századtól a török elől menekülve húzódtak Erdélybe.

A szerbek a XV. századtól kezdődően szintén a török elől menekültek

A szlovákok őseit, a tótokat az avarok határőrnépként telepítették az Északi 

Kárpátokba, s csak a jobb megélhetés kedvéért húzódtak a magyar Alföldre.

Az erdélyi szászokat II. Géza (1141-1161) magyar király hívta be.

A svábok a török kiűzése után a XVIII. században érkeztek.

Horvátország a XII. században örökségként került a Magyar Koronához.

A ruténok a XII. században keletről menekültek Magyarországra.

A muraközi vendek erőszakkal soroltatnak a horvátokhoz. Hivatalosan nem is külön nemzetiség, pedig sokan azt tartják magukról, hogy a XIV. században betelepült franciák (templomosok) leszármazottjai.

A zsidók csak mostanság kezdik magukat nemzetiségnek érezni. Első csoportjuk Géza fejedelem idején érkezett. A XIX. század végétől tömegesen vándoroltak be Galíciából. A történelmi Magyarországon számuk kb. egymillió volt, ma is ennyien élnek a trianoni határokon belül! Idegenszívű kormányaink jóvoltából jelenleg is jönnek, jönnek, folyamatosan jönnek

A magyaroktól sem fajilag, sem nyelvileg nem különböző szkítafajú népek a kunok, a jászok, az úzok, a besenyők a magyarságot gyarapították.

Későbbi csatlakozásukról csak a népnevük árulkodik. Nem is tekinthetők nemzetiségnek.   

A Magyar Szent Korona magába foglalja a nemzet hagyományos szabadságjogait fajra, nyelvre, nemzetiségre való korlátozás nélkül. A nemzetiségeink mindegyike századokig teljes egyetértésben élt a magyarokkal, s csak osztrák hatásra lettek ellenségek (Divide et impera!). Műveltségi szintjük és életszínvonaluk messze magasabb volt, mint az anyaországban élőké.

A török uralom elmúltával a Magyarországon soha nem üldözött, s lassan-lassan nemzetté érlelődött mindenáron igyekeztek létrehozni saját nemzeti államaikat.

A szlovák nemzeti mozgalom, a Slovenská matica a XIX. század derekán Pesten kezdődött. Emiatt a szlovákok Pestet fővárosukként emlegetik.

A századforduló román értelmisége a debreceni egyetemen anyanyelvi oktatásban részesült. 1544-ben Kolozsvárt nyomtatták az első román nyelvű könyvet.

A szerb nemzeti mozgalom és a szerb irodalmi műhelyek is Pesten szerveződtek a XIX. században.

E nemzetiségek a Magyarország testéből kiszakított területeket nem harccal, 

hanem cselvetéssel, hazugságokkal, a történelmi tények hamisításával szerezték meg, és adták a kezére az alig 100 éves államiságra visszatekintő országaiknak. 

S ehhez a I. világháború un. győztes hatalmai (USA, Anglia, Franciaország és 

Olaszország...) hozzájárultak.

Nagyon kevesen tudják manapság, hogy mi történt az I. világháborút követő 

békediktátum kiagyalásakor. Még kevesebben tudják, miért lett Magyarország bűnös nemzet, miért kellett eltűrnie, hogy elvegyék területének 2/3-át és népességének 3/5-ét.

Az 1980-as években cseh ismerősömmel vonaton jöttünk Budapestről. A komáromi hídnál a túloldalra mutattam: Nekünk, magyaroknak mindig összeszorul a szívünk, ha átnézünk a Dunán. Fáj, hogy elveszítettük. Miért mondom ezt? - kérdezte az ismerősöm, hisz a magyar bűnös nemzet, megérdemelte. Egyébként is, ha valamelyik szlovákiai magyarnak nem tetszik, jöjjön Magyarországra, senki nem tiltja.

A beszélgetés során kiderült, hogy minden holmiját, házát, szívét hagyja ott, 

csak menjen el. Nem értettünk egyet.

Ha egy cseh értelmiségeinek, hetvenöt évvel a trianoni békediktátum után is ez a véleménye, és ezt komolyan is gondolja, akkor semmi könyörületet nem várhatunk a világtól, de segítséget sem. 

Magyarország az I. világháború befejeződése után Németországgal, Ausztriával, Törökországgal és Bulgáriával együtt vesztes maradt. Mindenik országot területcsonkítással büntették meg, de a legnagyobb veszteség Magyarországot érte.

Magyarország útjában állt és áll a világnak, az egyes érdekcsoportoknak, ezért 

elhatároztatott, el kell tűnnie, vagy legalábbis életképtelenné kell zsugorodnia.

A franciák, legalábbis a hivatalos körök ádáz ellenségeink lettek, mert az 

1871-es francia-porosz háborúban Magyarország nem az oldalukon harcolt. 

Franciaország és Oroszország szövetséges volt; s a magyarok úgy tartottak az

oroszoktól, hogy még a franciákat sem támogatták. Inkább az osztrákokkal együtt a németekkel szövetkeztek, ennek ellenére a háború idején nem volt magyar katona a francia fronton.

 

 

   

Gróf Tisza István (1861-1918)

 A világ két ellenséges táborra szakadt, s csak  az erőpróba, a háború volt hátra.

Az 1918. július 24-i orosz mozgósítást a franciák elől két napig sikerült 

eltitkolni, akik csak az erre fel elrendelt német mozgósításról szereztek 

tudomást. Az oroszok mégis úgy tájékoztatták Franciaországot, hogy az orosz 

háborús intézkedés a német mozgósítás következménye.

 

Az osztrák-magyar haderő a Szávánál (korabeli képeslap)

 

Masaryk 1916-ban állt elő a már l904-ben megszerkesztett követeléseivel, 

miszerint a „cseh nép független, önálló alkotmánnyal bíró cseh államot követel, 

Magvát a cseh-morva-sziléziai tartományok és a hozzácsatolt magyar Felvidék 

képezné. (Ekkor még nem használták a Szlovákia elnevezést!) Követelték, hogy az így létrejött Csehországot Magyarország testéből kihasított, nyugati folyosó 

kösse össze a szerb és a horvát néppel, hogy könnyebbé váljon a cseh ipari állam és a szerb agrár-állam közötti összeköttetés. A cseheknek pedig kijutásuk legyen a tengerhez. „Kinyilvánította, hogy az „új cseh állam Oroszországhoz köti sorsát. A csehek és az oroszok osztoznak a Felvidéken. A csehek megkapják a Ruténföldet, Munkácsot, Ungvárt és Mármarosszigetet.

”A cseh nép akarata, hogy az új cseh államnak, mint királyságnak orosz nagyherceg legyen a királya”.

Az orosz cár bukása után Masaryk elejtette a korábbi gazdáival való közösködést.

Masaryk, az egyetemi tanár 1924-ben maga árulta el, hogyan fáradozott egy „jó” békediktátum megteremtésén.

Már 10 évvel a szarajevói merénylet előtt a pánszláviszmusra nevelte, buzdította a szláv ifjúságot, anélkül, hogy összeütközésbe került volna a Monarchia hatóságaival.

A csehek nem harcoltak a háborúban, mégis ők kapták a zsákmány oroszlánrészét. 

Amikor Clemenceau végre tisztán kezdett látni a „győzelem sakáljai”-nak nevezte őket.

A pánszlávistákkal megdolgozott közvélemény egyengette a bizalmas tárgyalások menetét, így mire a békediktátum összeült, már megvolt a döntés: Magyarországnak pusztulnia kell!

Erősen közrejátszott Magyarország könyörtelen feldarabolásában az a körülmény, hogy először megnyirbálták, majd a háború után betiltották a szabadkőművességet.

A románok 1916-ban megváltak osztrák szövetségesüktől, csatlakoztak az 

Entente-hez, s hadat indítottak a Monarchia ellen, azaz megtámadták Erdélyt. 

Árulásukért Franciaország odaígérte nekik Erdélyt és a Partiumot.

1916-ban a Monarchia támadásai elől az egész szerb hadsereget Korfu szigetére menekítették, számítván arra, hogy a háború befejeztével, a békediktátum jó hasznukat veszik. 

1917-ben, az orosz-osztrák különbéke felmerülésének idején Franciaország magyar területeket ígért a cseheknek, akik orosz és ukrán területeket is kértek, mondván csak addig, amíg Oroszország vissza nem nyeri erejét, vagyis a bolsevizmus bukásáig.

A békediktátum mind a románoknak mind a cseheknek tett ígéreteket teljesítették.

A fegyverszüneti egyezmény

1918-ra hadviselő feleknek elegük lett a háborúból; csak az alkalomra vártak, 

hogy befejezhessék. Kapóra jött Wilson amerikai elnök l918 elején közzétett un. 14 pontja, amely kimondja a Monarchia népeinek önrendelkezési jogát, s hogy e jogot tiszteletben fogják tartani. Bízva ez ígéretben, az Osztrák-Magyar

Monarchia hadserege letette a fegyvert.

 

 A világ urai:  Lloyd Georges, David (1863-1945), Clemenceau, Georges 

(1841-1929), Wilson, Thomas Woodrow (1856-1924) (Érdekes Újság)

 

1918. november 3-án Páduában Weber tábornok Ausztria a részéről aláírta a 

fegyverszüneti egyezményt, amely kimondja, hogy Ausztria és Magyarország

területe mentes legyen minden katonai megszállástól.

A francia kormány alig egy hónappal a fegyverszünet megkötése után elvetette a wilsoni 14 pontot és elfogadtatta az annexió elvét.

Magyarország a fegyverszünettől a békediktátumig

A trianoni területrablás nemcsak a pánszlávisták és a békediktátum hatalmak 

bűne, akarva-akaratlanul kivette belőle részét a korabeli magyar vezetés is.

1918. októberében Budapesten létrejött a Magyar Nemzeti Tanács. Első ténykedése gr. Tisza István miniszterelnök meggyilkoltatása volt.

 

 

   Tisza István villája (Budapest, Hermina út 45.)

 

 Az új, Károlyi-féle kormányban a legfontosabb posztokat a kommunisták foglalták el

 

.

Károlyi-kormány bemutatkozása – középen Linder Béla, Hock János és Károlyi 

Mihály  (1918.nov.16.)

 A kommunista Linder Béla kijelentette: Nem akarok több katonát látni, csak a 

kaszárnyákban! Így a Károlyi kormány beleegyezésével, a teljesen ép és sértetlen magyar hadsereg harc- és védelemképes részét  leszerelték és szélnek eresztették, lehetetlenné téve az ország védelmét. Katonailag légüres tér jött létre Magyarországon. Ezt az intézkedést az Internacionálé is szentesítette, ha éppen annak nem a sugallatára történt

 

 

 

  Linder Béla felhívása – 1,5 millió katonát szereltetett le

 

A Károlyi kormány egy nappal a páduai fegyverszünet megkötése után, 1918. nov. 4-én, Belgrádban békét akart kötni d’Espery tábornokkal, a társult hatalmak balkáni hadseregének vezetőjével. Mivel egy hadsereg tábornokával nem lehet békét kötni, katonai egyezmény lett belőle, amit 1918. nov. 13-án éjjel 1/2 12-kor írtak alá. Ebben a magyar kormány hozzájárult, hogy a szövetséges és a társult hatalmak (csehek, szerbek, románok) csapatai egy esetleges német támadás elhárítására előrenyomulhassanak a Maros-Szabadka-Pécs vonaláig. Ekkor a 300 ezer fős német hadsereg kivonulóban volt Romániából, hisz 1918. nov. 11-én már létrejött a román-német különbéke.

 

 A frontról hazatérő magyar bakák

  Sajnos a román-német különbéke után Károlyi nem hatálytalaníttatta a „Belgrádi egyezmény”-t, ezért a román csapatok erre hivatkozva, a franciák jóváhagyásával, a kivonuló németek után megszállták Erdélyt a Szatmár-Nagyvárad-Beszterce vonaláig.

 

 A Székely Hadosztály katonái átkelnek egy patakon, Erdély, 1919.

 

 A magyar kormánynak a fegyverszüneti egyezmény értelmében jogában állt volna fegyverrel védekeznie, de nem volt hadserege. Egyedül a Kratochwill vezette Székely Hadosztály állt ellen, nem sokáig védte Erdélyt, mert Kún Béla hatalomra kerülése után nem kapott utánpótlást. A román túlerővel szemben megadta magát.

 

  Kratochwill Károly, ezredes, a Székely Hadosztály parancsnoka

 

A román hadsereg erdélyi előrenyomulásának alig ismert oka, hogy a franciák

Oroszországban milliárdokat ruháztak be, amit csak a szovjet megsemmisítése révén tudtak volna visszaszerezni.

Clemenceau l918 októberében megbízta Foch marsallt, hogy a románok bevonásával készítse elő a szovjet elleni hadműveletet. 

Mivel Románia nem támadta meg a szovjetet, a franciáknak ki kellett üríteniük az elfoglalt dél-orosz területeket, pl. Ogyesszát.

Közben Magyarországon Károlyi átadta a kommunistáknak a hatalmat (Kún-Kohn Béla). A románok ezt arra használták fel, hogy elhitessék a nagyhatalmakkal, 

Európa számára sokkal nagyobb veszélyt  jelent egy kommunista Magyarország, mint a távoli szovjet. Így, Bratianu román miniszterelnök kérésére engedélyezték, hogy Románia a Foch terv végrehajtása helyett Magyarországot szállja meg. Sőt, az Ukrajnában harcoló nyugati intervenciósok helyzetének megnehezítésére a magyar kommunista kormány megnyitotta Budapestet a román hadsereg előtt.

A szerbek, még a német-román fegyverszünet megkötése előtt megszállták a 

védtelenül hagyott Délvidéket  és Baranyát.

Az utódállamok megalakulása 

Wilson 1918. október 23-án ismerte el a rutén nép önállóságát. Erre Masaryk 

1918. október 25-én írásos szerződést kötött néhány, Amerikába kivándorolt 

ruténnal, akik a rutén nép nevében csatlakoztak a leendő Csehországhoz. Az 

Ungváron megalakult Rutén Nemzeti Tanács meg a Magyarországgal való unió mellett foglalt állást..., de Ungvár messze esik Párizstól.

1918. december 1-én Gyulafehérvárt, a magyarokat mellőzve a románok a szászokkal egyetemben kimondták a Romániához való csatlakozást.

Ezután a magyarok részvétele nélkül kimondták a Délvidék Szerbiához való 

csatlakozását, amelyre a franciák áldásukat adták.

1918. december 21-én alakult meg Jugoszlávia, amit Wilson 1919. február 5-én ismert el. Ekkor megkapták Bácskát és Dél-Baranyát, és a horvátok megkérdezése nélkül Horvátországot.

A Muraköz megszerzése nehézségekkel járt, mivel soha nem tartozott 

Horvátországhoz. A szerbek megkísérelték elfoglalni, de a helyi, vend lakosság 

elzavarta őket. Később, a békediktátumon sikerült megszerezni.

A békediktátumon elismerték ugyan Magyarország jogát a Muraközre, de valószínűleg cseh kívánságra Tardieu, a békediktátum elnöke éjszaka a jegyzőkönyvet a szerbek javára meghamisította.

Így került Muraköz a szerbekhez.

Fiumét 1918. október 29-én horvát csapatok szállták meg. A lakosság 

Olaszországhoz akart csatlakozni, de a szerbekhez csatolták őket. Csak 1920-ban, a Rapallói egyezmény után lett szabad királyi város, majd csatlakozott 

Olaszországhoz.

1919. július 19-én Ausztria kapta meg a magyar Őrvidéket, Burgenlandot.

 

Masaryk Nyugat-Magyarországot szláv korridorrá akarta tenni. Ezt a franciák támogatták, hogy egy esetleges másik háború esetén itt vonulhassanak fel a németek ellen. 

Ezt a békediktátumon elvetették, ekkor Ausztria kérte e terv saját javára való 

módosítását.

Túrócszentmártonban párszáz tót, minden felhatalmazás nélkül 1918. október 30-án kimondta a magyar Felvidék csatlakozását ahhoz a Csehországhoz, amelynek első elnökét, Masarykot csak 1918. november 12-én választják meg. A magyarbarát tótok Kassán megalakították a Szlovák Nemzeti Tanácsot és a Cseh-országhoz való csatlakozás ellen tiltakoztak. Kramarz, Csehország külügyminisztere nem ismerte el egyik határozatot sem, és az olasz tisztek vezette cseh hadsereggel elfoglaltatta a Felvidéket.

Benes a londoni Times-nak adott nyilatkozott, hogy Budapesten kommunista uralom van, és Magyarország megszállása európai érdek. Ezzel a cseh megszállás legálissá vált. Majd 1918-ban, a békediktátumotkötő hatalmakhoz intézett beadványában, hamisított népességi adatok alapján területet igényelt a 

cseheknek. 

 

 

    A magyar Vörös Hadsereg bevonul Kassára (1919. jún.6.)

 

 Stromfeld Aurél, k.u.k. tiszt, majd Károlyi honvédelmi államtitkára emlékirataiban leírta azt a katonai koncepciót, amelynek vége Magyarország teljes felszabadítása lett volna: a Vörös Hadsereg által a csehektől visszafoglalja a Felvidéket, nyugat felé kiűzi a cseheket, utána keletre fordul a románok majd délre a szerbek ellen.

E tervnek megvolt a valós alapja! (12-14 magyar hadosztály és a székelyek.)

A szövetségesek felszólították a magyar kormányt ürítse ki a magyarok 

felszabadította Felvidéket, sőt nem csupán a cseh, hanem a román és a szerb 

határ-szakaszon fegyvermentes övezetet hozzon létre. Sajnos a magyar kormány e kívánságokat maradéktalanul teljesítette, bízván a békediktátum igazságos döntésében.

Stromfeld Aurél erre lemondott. Alig vonult ki a Magyar Hadsereg a 

Felvidékről, bevonultak a csehek.

A szerb és a román csapatok nemcsak a demarkációs sávot foglalták el, hanem mélyen benyomultak a magyar területekre.

-         A románok átlépték a Tiszát és Bevonultak Budapestre.

-          A csehek elfoglalták Salgótarjánt, bevonultak Budapestre.

-         A szerbek berendezkedtek Baranyában.

-         Budapestet angol és francia csapatok is megszállták.

A magyar kormány, hadserege nem lévén, nem tudta megvédeni hazánkat az idegen megszállástól. Így a katonai területrablást már csak politikailag kellett 

szentesíteni

.

 Bandholtz, angol ezredes zárolta a Magyar Nemzeti Múzeumot a román rablók elől 

(1919. okt.5.)

 

 Törökországot éppúgy fel akarták darabolni, mint Magyarországot, de a török 

kormány az épen maradt hadseregét nem oszlatta fel, hanem Kemal Atatürk 

vezetésével a nagyhatalmak minden ellenkezése dacára, megvédte az ország etnikai határait.

Az 1920. augusztus 10-i békediktátum nagy területeket csatolt le 

Törökországról, de ezek az ország központjától messze estek és lakosságuk sem volt török.

Az utódállamok, „a győzelem fogadott gyermekei”, a letűnt uralom leghűségesebb kiszolgálói „azokat gyűlölik, akiknek ártottak” (Tacitus). Magyarországgal szembeni gyűlöletük rossz lelkiismeretükből fakad, s ez az érzés Trianon után sem hagyta el őket, sőt mindmáig tart...

A kisantant létrejötte

Ha továbbra is hagyjuk, hogy a szlovákok, a románok és a szerbek a magyar 

történelmet ellopva építsék ki saját történelmecskéjüket, és igazunkat tudván 

még csak nem is tiltakozunk ellene, akkor valósággá válik Bratianu, román 

miniszterelnök l920. július l-én elhangzott óhaja:

Nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországon az életképesség csírája megvan, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük

 

 

 

Készenlétben a Kisantant (korabeli képeslap)

 

A békediktátum aláírása után alig egy hónappal, a bűntudat mondatta ezt vele, 

mert Magyarországot életképtelenségével és csonkaságával együtt még mindig félelmetes ellenségnek tartotta. Szomszédaink még ma is félnek tőlünk.

1920-21-ben Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia létrehozták az un. „kis 

entente” szövetséget, Magyarország ellen.

Alaptétele a következő:

„Ha a három ország közül bármelyiket külső támadás éri, még akkor is megszállják Magyarországot, ha a magyarok semlegesnek is nyilvánítanák magukat.”

 E megállapodást 1939-ben megújították és még ma is érvényes.

Nem akarok kassandrai jóslatokba bocsátkozni, de nemzeti hadsereg hiányában sem külső támadás, sem belső zavargás ellen nem tudnók megvédeni a hazánkat, megvédeni a magyarokat. Ezt igazolták a 2006-os, államilag vezérelt események. A belső, mesterségesen szított bomlasztás immár kezelhetetlen. Csakis saját magunkra támaszkodhatunk!  

A magyar hadsereget nem leépíteni, hanem fejleszteni, erősíteni kell!

A trianoni békediktátum

Gr. Apponyi Albert 1920. január 15-én vette át a békediktátum feltételeket, és 

engedélyt kapott arra, hogy másnap (!) egy órás előterjesztésben észrevételeket tegyen. És amit az utolsó szó jogán mondott, semmivel sem volt kisebb jelentőségű, mint Kossuth megajánlási beszéde, ám Magyarország védőbeszédét a magyar  iskolákban nem tanítják, a magyarok nem ismerik

 

 

 

 Gróf Apponyi Albert a békediktátum tárgyaláson

 A magyar küldöttség tagjai:

Gr. Apponyi Albert, politikus, miniszter, nagybirtokos, az MTA tagja, 1911-32 

közt ötször jelölték Nóbel díjra, de nem kapta meg.

Gr. Teleki Pál, miniszterelnök, földrajztudós, egyetemi tanár, földbirtokos, 

politikus, az MTA tagja

Gr. Bethlen István, jogász, mezőgazdász, politikus,

Gr. Csáky Imre, diplomata, külügyminiszter. 1921-22 közt magyar részről a 

határmegállapító vegyes-bizottság vezetője

Gr.Csákí István, diplomata, külügyminiszter. 1919-től külügyi szolgálatot 

töltött be.

Somsich Tibor,

Popovics Sándor, pénzügyminiszter, az MNB elnöke, az MTA tagja.  

Báró Lers Vilmos, nemzetközi jogi író, államtitkár.

Pranovszky István

Katonai szakértő: Láng Boldizsár, ezredes és Konek sorhajókapitány.

A kísérőkkel együtt 73 személy. 

Apponyi beszéde oly nagy hatást tett a békediktátum tagjaira, hogy Clemenceau minden ellenkezése dacára vita kerekedett.

Majd Apponyi Teleki Pál térképe alapján ismertette Magyarország nemzetiségi viszonyait és politikáját.

Pitti, az olasz kormány nevében a békediktátumot elfogadhatatlannak minősítette: 

Magyarország szétdarabolása esetén a szláv túlsúly ellen nem lát semmiféle 

ellenerőt. Hivatkozott arra, hogy Olaszország a Monarchiával háborúzott, nem

Magyarországgal.

A csehek ezt előre sejthették, mert a január elején megérkezett magyar 

küldöttséget szigorú háziőrizetben tartatták a franciákkal. Csak Apponyinak 

engedték meg, hogy idős korára való tekintettel, rendőri kísérettel tegyen 

egészségügyi sétákat. Féltek, hogy a magyarok megneszelik a tárgyalás 

kimenetelét és ellenakciót kezdeményeznek, s akkor kiderül, hogy a tárgyalások hazug alapokra épültek.

A szabadkőmíves Tardieu felelős a Magyarország ellen elkövetett sok csalásért, hamisításért, hiszen mindenről tudott, mindent irányított és ellenőrzött. 

Mindvégig hű maradt cseh, szerb és román megbízóihoz. Clemenceau szabad kezet adott neki, mert nem tudott személyes érzelmein úrrá lenni:

Fia minden ellenkezése dacára magyar nőt, az érsekújvári Muzsnai Idát vette feleségül, s a házaspár állítólag éppen ez idő alatt lett öngyilkos. Ezért egy ország büntettetett meg. Clemenceau kijelentette:

Magyarország számára nincs könyörület. Választani kell a népszavazás, vagy 

Csehszlovákia megteremtése között! ... és választottak.

Apponyi gróf hiába kérte a népszavazást:

Magyarország fejet hajt, bármi lesz is az eredmény. Ne vegyék el a színtiszta 

magyar, határmenti területeket, és a történelmi városainkat’!

Ne bánjanak úgy e néppel, mint egy nyájjal....!

A kérést Renner osztrák küldött javaslatára elutasították.

Népszavazás két helyen Kismartonban és Sopronban volt.

Állítólag az eredmények hamisítottak.

Seaton Watson megfenyegette a magyarokat, ha nem írják alá a békediktátumot, gazdasági blokádot emelnek Magyarország ellen.

A blokádot a kommunisták által piedesztálra emelt szabadkőmíves Jászi Oszkár is támogatta a Benes sugallatára Bécsben megjelentetett cikkében. 

Ekkoriban fogalmazódott meg Millerand francia külügyminiszter levele, melyben a szövetséges hatalmak nevében biztosítja Magyarországot, hogy a békediktátum sérelmes rendelkezéseit a határmegállapító bizottságok orvosolják.

E levél 15 napos határidőt adott a szerződés elfogadására. Apponyi gróf nem vállalta a békediktátum aláírását, mert a népszavazásra tett előterjesztését nem fogadták el. De úgy, nyilatkozott, hogy bízik a Millerand levélben megfogalmazott hivatalos francia ígéretben, s nem fogja ellenezni Magyarország jóváhagyását.

Millerand a békediktátum aláírása után három héttel a határ-megállapító 

bizottságokat körlevélben értesítette, hogy a nagyhatalmak nevében vállalt 

hivatalos kötelezettségek érvénytelenek. Paleologue, francia minisztériumi 

főtitkár megerősítette ugyan a revíziós kijelentéseket, de ezért eltávolítottak 

a külügyminisztériumból. 

A magyarokat újra becsapták, kijátszották, mert valahol valakik eldöntötték, 

hogy Magyarország területe nem maradhat a magyarok hazája.

Az aláírást a magyar kormány egyetlen tagja sem akarta vállalni, ezért sorsot 

húztak és 1920 június 4-én, délután fél négykor Trianonban  

Drasche Lázár Alfréd kíséretében dr. Bénárd Ágoston népjóléti miniszter könnyezve és reszkető kézzel 

írta alá Magyarország nevében a békediktátumot.

S ekkor Burgenlandtól a Székelyföldig, Szepességtől Fiuméig megszólaltak a 

harangok. Gyászoltak, sírtak, átkozódtak a magyarok: Magyarország elveszett! …és megkezdődött a határokon túlra szorult magyarok kálváriája, és a csonka 

Magyarország élet-halál harca a megmaradásért

 

 

 

Megjegyzés: Sem Franciaország parlamentje, sem az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa a mai napig sem ismerte el a trianoni békediktátumot.

A hamisítások és a diktátum volta miatt érvénytelen.

Reményik Sándor

Gyűrűt készíttetek...

Egy gyűrűt készíttetek, feketét, 

Acélból, - dísztelent, keményet, 

És a dátumot belevésetem, 

Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget, 

S jusson eszembe, hogy az életem 

Egy kockára tettem föl mindenestől!

Június 4. 1920.: 

Én megállok e sírkő-dátumon. 

Én nem megyek egy lépést se tovább.

Eszembe jutnak Nyugat népei, 

A gőg, a hitszegés, a csalfaság! 

A társtalanság komor bélyege 

A megalázott, széttépett hazán, 

Mohács, Majtény és Világos után: 

Neuilly és Versailles és a Trianon!

Párist, e hitvány, dölyfös ember-bábelt 

Csak gyűlölni és megvetni tudom. 

A dalai, a csipkés-finomak, 

Mikért egy költőnk vágyva könnyet ontott: 

Nekem: káromló, rút rikácsolás, 

S én visszavetem néki, mint a rongyot! 

Remete-nemzet lesz a magyar nép, 

Mintha magányos szirten állana, 

Vezeklő-oszlop tornyos tetején; 

S csak Istene lesz véle, s bánata. 

Eszembe jut a kettétörött kard, 

És lobogóink tépett erdeje, 

És néma, fagyott öblű kürtjeink, - 

A némaságuk mintha zengene!

Eszembe jutnak elnyomóink itt: 

És árva testvéreink odakint; 

Június 4. 1920: 

E dátum lázít, fenyeget és int.

Egy gyűrűt készíttetek, feketét, 

Acélból, - dísztelent, keményet, 

És a dátumot belevésetem,

Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget 

S jusson eszembe, hogy az életem 

Egy kockára tettem föl mindenestől!

1920. június 8.