saját fotó 2012,03.29


Bánfalva, ma már város egy negyede, a Kertváros, a Soproni-hegység északi lejtőjén, a Rák-patak mellett találtató. 1277-ben a neve, Zaun, vagy Zovány, az Árpád-kori oklevélben. II. Endre király 1291-ben az erdő közeli falut a soproniaknak adta. A XV. században az Alpok-alja, és vidéke elnémetesedett, és ettől kezdve Wandorfnak hívták a települést, és majd a magyar reformkor nevezte el Bánfalvának.

A Kolostordombra épített templomot 1495-ben kezdték építeni, és el sem készült teljesen, amikor a törökök 1532-ben feldúlták. A helyreállítás harminchárom évig, 1610 és 43-ig tartott, amikor a pálos szerzetesek visszaköltözködtek Bécsújhelyről a Sopron melletti Wandorfba. A költségeket a Nádasdy, az Esterházy, a Széchenyi, és a Csáky családok fedezték. A XVII. század második felében fontos búcsújáróhely volt a templom, mivel a főoltár-képe a legkorábbi magyarországi hiteles másolata, a czestochowai Fekete Madonnának.

Az 1751 és 53 között, amikor a tornyot is építették, készült el a pálos rend térítő szándékát elmesélő lépcsősor. A nyolcvannyolc lépcsőfok, hét pihenő, tizennégy szobor alkotója, a bajorföldről származott, Sopronba letelepedett Schweitzer János György kőfaragó mester volt.

1786-ban II. József, több egyházi rend mellett, a pálos rendet is megszüntette. A kolostorból katonaszállás lett, a templomot Sopron városa vette meg. Az üresen hagyott istenháza harmincegy év alatt teljesen lepusztult. 1827-ben a község hívei megvásárolták a templomot és helyrehozták. Három nyelven, németül, magyarul, horvátul tartottak misét, és ismét zarándokhellyé vált Bánfalva.

1892-ben a kolostort megvette Zalka János, győri megyés püspök, és a karmelita apácáknak adta, akik 1950-ig itt éltek, imádkoztak, amikor a kommunista rezsim a rendet feloszlatta. Valószínűleg a világon ez az egyetlen templom, amelyik falán Sztálin-portré látható. Szent Mihály arkangyal és a megtestesült gonosz - Joszif Visszárionovics Sztálin - harcoló alakját festette meg 1950-ben Básthy Zoltán, felvidéki festő.

A sopronbánfalvi Mennyek Királynője templom harmincnyolc méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló egy mázsa ötven kilós harangot Anton Pfistermeiter mester öntötte 1855-ben, Kőszegen..